Amikor a marslakók magyarul beszéltek és ontották a felfedezéseket
Szerző: Jezsó Ákos
2022.11.17. 08:00
Főoldal / Történelem
Nobel-díjas tudósok hosszú időn át egyöntetűen állították, hogy a második világháború idején az amerikai tudományos életet a marslakók uralták. Közös jellemzőjük, hogy pocsék az angol kiejtésük és egymás között egy titkos nyelven beszéltek, amit ők magyarnak hívtak. Az öt marslakó közül az egyiket Wigner Jenőnek hívták, aki 1902. november 17-én a Terézvárosban látta meg a napvilágot.
A Los Alamosban az amerikai atombomba kifejlesztésén dolgozó szakemberek között terjedt el az a szóbeszéd, hogy a Marsról még ezer évvel ezelőtt érkezett egy űrhajó, amely Közép-Európában szállt le, de valami baja lehetett, mert már nem tudott visszamenni. A marslakók pedig elvegyültek a földi emberek között, és magyaroknak adták ki magukat. Arról lehet őket megismerni, hogy egymás között érthetetlen nyelven beszélnek, ha pedig angolra váltanak, akkor rémes a kiejtésük.
Wigner Jenő (Forrás: Wikipédia)
Az Amerikát megszálló marslakókról a Nobel-díjas Leon Lederman kísérleti részecskefizikus önéletrajzi könyvében is írt. Eszerint „a történet igazi marslakókról szól. Azokról, akik a 20. század első felében beszivárogtak a világ legjobb egyetemeire és kutatóintézeteibe; pontosabban arról az előőrsükről, amelyik bolygónkon az első bázisukat hozta létre. Azon buktak le, hogy bármilyen soká gyakorolták is, egyetlen földi nyelvet sem tudtak normálisan, idegen akcentus nélkül beszélni. Volt azonban egy ügyes trükkjük: magyar emigráns tudósoknak álcázták magukat, hiszen köztudott, hogy a magyarok beszédének van egy ilyen furcsa akcentusa”.
Egyszer a göttingeni uszoda füvén a német csillagász, Heckman társaságában napozott. Barátja észrevette, hogy Wigner lábára hangyák másznak fel, és látta, hogy meg is csípték. Megkérdezte, hogy miért nem öli meg a hangyákat. „Mert nem tudom, melyik csípett meg” – válaszolta.
Az amerikai marslakókról az indukált radioaktivitással kapcsolatos kutatásait fizikai Nobel-díjjal jutalmazott Enrico Fermi is megemlékezett. Egyik humoros hangvételű cikkében arról értekezett, hogy az „univerzumban más bolygókon is ki kellett alakulnia civilizációnak, az intelligens faj pedig új és friss világokra vágyva utazik és terjeszkedik. Az ilyen magasan fejlett, tehetséges népek aligha hagyhatják figyelmen kívül a mi csodaszép bolygónkat, a Földet. A nagy kérdés az, hogy hol vannak? Itt vannak közöttünk, de magyaroknak mondják magukat”.
Az ugyancsak Nobel-díjjal kitüntetett Hans Bethe pedig az öt, ismertté vált marslakó egyikéről, Neumann Jánosról egyenesen azt írta, hogy az „agya egy embernél felsőbbrendűbb faj megnyilvánulása”. Hozzátette: „Princetonban az a hír járta, hogy az Institute for Advanced Studies legfiatalabb professzora valójában félisten, de bolygónk gondos megvizsgálása után embernek álcázta magát, és ez külsőleg tökéletesen sikerült is.”
Amerika legkiválóbb tudósai öt marslakót azonosítottak: Neumann Jánost, aki talán a legnagyobb koponya volt mind közül; Kármán Tódort, akit az amerikai légierő védőszentjének is becéztek; Teller Edét, a „hidrogénbomba atyját”, akit neve kezdőbetűi alapján E. T.-nek (az angolban a jelentése Extra Terrestrial, vagyis földönkívüli – a szerk.) is szoktak hívni, tehát pusztán már csak ebből is egyértelműen látszik, hogy marslakó; Szilárd Leót, aki felismerte, hogy beindítható a nukleáris láncreakció, és ezzel létrehozható az atombomba; no és persze Wigner Jenőt, aki Nobel-díját „az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért” kapta.
Mind az öt tudós Budapesten született és a magyar főváros iskoláiban tanult, de Amerikában lett világhírű – és ott vált marslakóvá.
Wigner Jenő Pál, vagy ahogyan az angol nyelvterületen hívják, Eugene Paul Wigner, a Terézvárosban látta meg a napvilágot 1902. november 17-én.
Egyike volt azoknak a fizikusoknak, akik száz évvel ezelőtt új alapokra helyezték a fizika tudományát, többek között a kvantummechanika révén, melybe bevezették a szimmetriák elméletét.
A Király utca 76. alatti házban nőtt fel, s a Fasori Evangélikus Gimnáziumba járt, egy évfolyammal Neumann János alatt. A Műegyetem vegyészmérnöki szakán kezdte egyetemi tanulmányait, majd a Berlini Műszaki Főiskolán folytatta, s közben szorgosan látogatta a Német Fizikai Társulat szerda esti beszélgetéseit, melyen többek között Albert Einstein, Max Planck, Rudolf Ladenburg és Werner Heisenberg is gyakorta megjelent. Itt barátkozott össze Szilárd Leóval, az öt amerikai marslakó egyikével.
Az egyetem elvégzése után hazatért, és az újpesti bőrgyárban édesapja mellett mérnökként dolgozott, de nem tudott ellenállni a berlini Kristálytani Kutatóintézet csábításának, és csakhamar visszament Németországba.
A 20-as évek végén Göttingenben a nagy matematikusnak, David Hilbertnek lett a segédje, s közben beleásta magát a Werner Heisenberg, Erwin Schrödinger és Paul Dirac nevével fémjelzett kvantummechanikába. 1929-re publikációival széles körben felhívta magára a fizikus világ figyelmét. 1931-ben adta ki Csoportelmélet – módszer a kvantummechanikában című művét, amely egy ma is használatos eszközt adott az elméleti fizikának. A teória kidolgozásában a másik, Budapesten született marslakó, Neumann János segítette, akivel 1930-ban egyszerre lettek az amerikai Princetoni Egyetem tanárai.
Wigner figyelme a harmincas évek végén az atommag felé irányult, majd azon belül is az atommag-reakciókra fókuszált.
1936-ban a Wisconsini Egyetem tanára lett. Itt találkozott első feleségével, Amelia Frankkel. Házasságuk tragikus véget ért, mert neje a következő évben meghalt. Fájdalma elől a munkába menekült. Princeton visszahívta, ahol folytatta az atommag titkainak kutatását. Még kétszer nősült. Második asszonyát 1941-ben vette el, akitől két gyermeke született. 1977-ben azonban Wigner másodszor is megözvegyült. Harmadik felesége Eileen Clare-Patton Hamilton volt, aki Wigner halála után, 2010-ben hunyt el.
Albert Einstein (Forrás: Wikipédia)
Sosem politizált, a tudománynak szentelte az életét, de a háborús fenyegetést nagyon komolyan vette, és 1939 augusztus elején két másik marslakó, vagyis Szilárd Leó és Teller Ede társaságában felkereste Albert Einsteint, hogy levelet írjanak Franklin D. Roosevelt elnöknek.
A híres levelet, melyben a négy tudós az atombomba kifejlesztését javasolja, végül Einstein szignálta.
Franklin D. Roosevelt (Forrás: Wikipédia)
Eszerint: „Úgy érzem, hogy kötelességem az ön figyelmébe ajánlani a következő tényeket és javaslatokat:
Az utóbbi év folyamán Joliot kísérletei Franciaországban, továbbá Fermi és Szilárd kísérletei Amerikában megmutatták, hogy elegendő nagy uránmennyiségben láncreakció idézhető elő, minek során hatalmas mennyiségű energia és sok rádiumszerű elem keletkezik. Szinte bizonyos, hogy ez a közeli jövőben megvalósítható lesz. Az új jelenség bomba gyártását is lehetővé teheti. Föltételezhető, hogy egészen új típusú és rendkívüli erejű bomba készíthető. (…) Tudomásom van róla, hogy Németország leállította a megszállt Csehországban bányászott urán külföldi eladását. Az ilyen akciót talán az magyarázza, hogy a Vilmos Császár Kutatóintézetben most egyes Amerikában végzett kutatásokat megismételnek.” Mindezek alapján Einstein a levélben azt javasolja, hogy az Egyesült Államok kormánya „megfelelő pénzügyi támogatással gyorsítsa fel a kísérleti munkát, amibe vonjon be olyan ipari laboratóriumokat is, amelyeknek megvan az ehhez szükséges megfelelő felszereltségük”.
A Roosevelt elnök által létrehozott uránium bizottságban, amely annyira titkos volt, hogy még alelnöke, Harry Truman sem tudott róla, Wigner Jenő, Szilárd Leó, Teller Ede és Enrico Fermi kapott helyet.
Ebből fejlődött ki a Manhattan fedőnevű program, amely révén Amerika elkészítette az első atombombát.
Utolsó éveiben sokat gondolkodott az élet értelméről és végső céljáról. Memoárjában ezt írta: „Az élet teljes jelentése, minden emberi vágy együttes értelme, egy olyan alapvető rejtély, ami meghaladja felfogóképességünket. Amíg fiatal voltam, dühös voltam a dolgok ezen állása miatt. Mára megbékéltem vele. Még megtiszteltetésnek is tartom, hogy közöm lehet ehhez a rejtélyhez.”
Wignerre a Chicagói Egyetem fémfizikai laboratóriumában az elméleti csoport vezetését bízták. Egy nagy teljesítményű plutóniumtermelő reaktort kellett megépíteni, amit 1942. december 2-án helyeztek üzembe.
Amikor azonban Hirosimára és Nagaszakira ledobták a bombát, Wigner mély depresszióba merült, mert sok ember halálában érezte magát felelősnek. Lelkiállapotát csak tovább rontotta, hogy az 50-es években mindenfajta politikai támadás érte a Manhattan-projekt vezetőjét, Robert Oppenheimert.
1960-ban, amikor már a matematikai fizika legnagyobbjai közé sorolták, megírta legismertebb nem fizikai tárgyú tanulmányát, a mára klasszikussá vált „The Unreasonable Effectiveness of Mathematics in the Natural Sciences”-t (A matematika meghökkentő hatékonysága a természettudományokban).
Ebben a tanulmányban amellett érvelt, hogy a fizikai fogalmak eredete a biológiában és az észlelésben gyökerezhet, és szerencsés egybeesés, hogy a matematika nyelve tökéletesen alkalmas a fizika leírására.
1963-ban megkapta a fizikai Nobel-díjat.
Az Isten még húsz évet adott neki, 1995-ben halt meg Princetonban.
Teller Ede, a másik marslakó, nem sokkal a halála előtt, 2002-ben ezt írta Wigner Jenőről: „Egész életében ezerszer volt kedves és szeretetre méltó. De zsenialitása és az igazság tisztelete udvariasságába néha egészen gyönyörűen belekevert egy kis ízletes valóságot. Ebben a nagy ellentmondásban, ő volt a legnagyobb. Mint udvarias ember, mint szellemes gondolkodó, és mint természetkutató, a 20. század legnagyobbjainak egyike”.
Nemzeti Akadémia
*
Romanov esküvő OroszországbanGeorgij Romanov orosz nagyherceg és Viktorija Romanovna
2021 Október elsején Szentpétervárott örök hűséget esküdött egymásnak.
A cári rokonságból származó birodalmi esküvő volt az első több mint egy évszázad után.
Kívánjunk jó egészséget, boldogságot és hosszú életet
- a remélhetőleg legközelebbi orosz cárnak.
Nemzeti Akadémia
*
Maria Vlagyimirovna Romanova,
Georgij Mihajlovics 
Konstantin görög király és Anne-Marie királyné
Pavlos trónörökös és családja
https://www.euronews.com/news
Information Consortium
|
|
|
||
| |
|||
Csalás!
A Nemzeti Akadémia minden európai tagja részt vett abban a programban, mellyel lelepleztük az "Euromillions" lottotársaság mögött megbúvó politikai érdekeket.
Az eredmény nem csak hitelt érdemlő és meggyőző, de a felkészületlen embert egyszerűen letaglózza.
Mindig gyanítottuk, hogy az "Euro Lotto" csak egy nagy csalás, szemfényvesztés, mellyel az embereket szemérmetlenül kirabolják, vagyis megfizettetik velük az európai unió létét.
2009 Júniusában lottó klubot alakítottunk a Nemzeti Akadémia harminchat európai tagja részvételével, akik havonta száz eurót utaltak át honoráriumukból a nagy kísérlethez.
Hogy sikerrel járjunk, erőteljes anyagi támogatást kaptunk Dr. Constantin Helios úrtól, aki a havi összegünket kiegészítette tízezer euróra.
Naív kezdőként azt hittük, hogy a havi négyezer lottó tippel majd annak rendje s módja szerint kizsebeljük a lottótársaságot, ezért csak akkor játszottunk, amikor a nyeremény összege túllépte a harminc millió eurót.
Az ennél kevesebb nyereményre vonatkozó pénzünket átvittük a harminc millió feletti nyeremény időszakra.
Négyezer tipp volt a havi keretünk, amire fel kellett építeni "minden idők legnagyobb koncepcióit."
A feltorlódott pénzünkből olykor egyszerre háromezer tippet is el tudtunk készíteni.
A koncepciók egymásra épültek, s nem volt átfedés.
Egy saját computer software volt az egyetlen segítségünk, s a racionális emberi logikánk.
Minden alkalommal nyertünk, de sohase nyertük vissza a befektetett összeget.
A megnyert összeg legfeljebb csak egyharmada, olykor valamivel több volt a befektetett összegnek, melyet a legközelebbi játéknál szintén bevetettünk, vagyis ezzel növeltük a havi többezer tippünket.
A koncepció nagyobb lett és bonyolultabb, ami nekünk kedvezett.
Hogy mindenki megértse miféle koncepciókról volt szó, itt közöljük a számunkra legfontosabb és legtöbbet jelentő módszereket;
Az 1-től 50-ig való teljes "betakarás" módszerét háttérbe szorítottuk, mert csak ritkán húztak ki öt számot ilyenformán;
(Példának közöljük; 1-12-25-37-50)
Az egyes számot mindig kihagytuk, mert a ritkán kihúzott számot úgyis nagyobb számok követték, melyekkel nagyobb lett az esélyünk.
De az 1-en kívül minden számra felépítettünk egy nagy koncepciót, ami azt jelenti, hogy a kettessel kezdődő tipposzlopból készítettünk legalább ötven tippet.
Tehát ötvenszer kezdődött tippelésünk a 2-es számmal.
(Példa; 2-3-4-39-40, 2-3-10-11-21, 2-3-40-43-44, 2-3-20-30-50, 2-3-19-20-21, stb. Továbbá; 2-4-19-20-40, 2-4-17-49-50, 2-5-18-19-49, stb. )
Ugyanilyen változatos volt a 3-as számmal kezdett koncepciónk, melyből szintén ötvenet készítettünk, s így folytatódott a 30-as számmal kezdett koncepcióig.
Még 40-es számmal is kezdtünk koncepciókat, de már nem ötvenet, csak huszat, mert a negyvenes szám után már csak tíz számból állhatott a húsz variáció.
Sok koncepciót kezdtük, az 5-ös számmal és már 40 előtt befejeztük.
Minden alkalommal készítettünk legalább harminc olyan koncepciót is, amikor 2-vel kezdtünk és már a 30-as szám előtt befejeztük.
(Példa; 2-7-8-19-27, 2-7-10-14-22, 2-9-15-21, 2-11-12-17-18,stb.)
Az un. kisszámok koncepcióját is felépítettük.
(Példa; 10-11-18-23-28, 11-16-17-20-25, stb.)
Sok koncepciót készítettünk közepes nagyságú számokból.
(Példa; 16-20-30-33-37, 20-21-28-34-38, stb.)
Ezekből is volt legalább harminc-negyven tippünk.
Arra is ügyeltünk, hogy a számok gyakran kerüljenek egymásmellé, ilyenformán; (Példa; 8-9-19-20-22, 13-14-23-24-35, stb.)
Sok tippet készítettünk ilyenformán;
(Példa; 11-22-30-32-41, 14-20-34-40-44, stb.)
Minden koncepciónkban sokszor szerepelt aféle "logikátlan" stílus is.
(Példa;2-10-30-40-50, 20-31-41-42-43, 5-13-23-33-43, stb.)
A lottótársaság által kihúzott számok közül itt közlünk néhányat, ami egyértelműen manipulációra utal.
Az Európában beérkezett összes tippek után négy és félóra ideje volt a lottótársaság nagyteljesítményű computerének arra, hogy az összes tippből kiválassza azt az öt számot, amit senki se írt meg - s ezt felvételről, utólag bejátszották.
(Példák;17-18-19-24-40, 1-6-13-15-16, 4-16-17-18-32, 11-12-13-39-46, 1-40-42-43-47, stb.)
Ezek a "kihúzott számok" megjelenési formájuknál fogva hiteltelenek.
A véletlen bár nem lehetetlen, de ha módszeresen utána segítenek, akkor minden lehetséges.
Az osztrák lottónál (6 aus 45) is találtunk hiteltelennek tekintendő húzásokat;
(Példák; 1-4-5-6-7- 25- (pótszám 39), 2-4-9-12-13-16- (pótszám 15)
Tízéven át lottóztunk, havonta átlagosan 600 szelvénnyel, s a nyereséget is ismét befektettük, ezért olykor elértük a 700 szelvényt is, ami számunkra nagy mennyiség volt - tekintettel az egymással összefüggő és egymást kiegészítő tippek mennyiségére és bonyolultságára.
Volt olyan év is, hogy egyetlen alkalommal se értünk el négy találatot se, csak húzásonként féltucat három, és vagy harmic-negyven kéttalálatot, olykor egy, vagy nagyon ritkán két csillaggal.
Egy egész évre kivetítve 120 ezer euro, + a nyereség (mintegy tizenöt, húszezer euro) bevetésével minden emberi logikával is kellett volna többször is, négy, sőt öt találatot is elérni - legfeljebb a csillagok nélkül.
Tíz év alatt mintegy másfél millió eurot fektettünk be a lottójátékba, de sohase nyertünk.
Ez számunkra nem volt meglepő, de elsősorban az állami monopólium lottótársaság manipulációit akartuk leleplezni, ami sikerült.
A Nemzeti Akadémia bécsi irodájában magunk is készítettünk ellenőrzésként saját lottót.
Az eredmény teljesen más volt, mint az állami monopóliumban működött lottó.
Ezt a játékot három hónapig folytattuk, hetente kétszer.
Az eredmény a következő;
egy darab öt találat - egy csillaggal, három darab öt találat - csillag nélkül,
nyolc darab négy találat - egy csillaggal, tizenkét darab négy találat - csillag nélkül,
s harmickét darab három találat,- részben csillaggal vagy anélkül.
Tehát a manipulációtól mentes magánlottóban működött a négyezer tippből álló időnkénti találat.
Az Eurolottó szelvényeket kivétel nélkül Ausztriában fizettük be, tekintettel az un. Österreich Bonus-ra, mely azt ígéri, hogy a lottók sorszámát külön is kihúzzák, mellyel százezer eurót lehet nyerni.
A mintegy évi nyolc, nyolc és félezer lottóink sorszámaiból egyszer se húztak ki semmit.
Tehát ezzel a trükkel is becsaptak mindenkit.
A tízévi lottójáték összes szelvényét archiváltuk, ami írásos bizonyíték, tehát várjuk az "Euro Lotto" bíróság előtti perét, mely mögött az európai unió csalása áll.
A lottószámok kihúzása elektronikus módszerrel, egy francia Notar (jegyző) jelenlétében - de a közönség soraiból független és élő tanuk nélkül -, lehetőség a súlyos visszaélésre, amiből csak az európai uniónak, ill. azoknak van nagy haszna, akik a csalást igazgatják és érdekeiknek megfelelően hallgatnak róla.
Még csak egy adatot közlünk; Ausztriában harminc év alatt a lottótársaság - osztrák lottóból = 6 aus 45 - több mint 48 milliárd eurót kasszírozott be a hiszékeny emberektől, mely összegből azok csak morzsákat láttak viszont.
Ha ezt kivetítjük az európai unióra, megszorozhatjuk az összeget hússzal, de mert tudvalevőleg az osztrákok nem tartoznak azon népek közé, melyek gyermeteg módon sok pénzt fektetnek be a "reménybe", ezért mintegy ezer milliárd körüli összeg lehet az a volumen, amit az európai unió kicsalt a lottózók köréből.
Ennek az összegnek mintegy húsz százalékát fizették ki, s ha a rendszer fenntartása további tíz százalékba került, az európai unió minimálisan hétszáz milliárd eurót mondhat magáénak a becsapott emberek pénzéből.
Igy is lehet?
De lehet ám, mert akit felkapott a remény szele és álomba merült, azzal mindet el lehet hitetni. - Még a lottó millliókat is, melyeket csak az államhatalom nyerhet meg - ugyanis akinek hisznek, az nyer.
Hogy mi ebből a tanulság?
Annyi mindenképpen, hogy aki másra bízza lelkét, elviszi az ördög, tehát " magad uram, ha szolgád nincsen."
Ezért gyűjtsék csak szépen össze pénzecskéjüket az emberek, s lottózás helyett csináljanak önmaguknak egy akármilyen kicsi üzletet, ami - bár eleinte kevés nyereséggel, de sikerhez vezet.
Mindent megold az idő, csak bízzanak önmagukban és saját szorgalmukban.
Ha pedig már annyi pénzük lesz, hogy részvényüzletekbe lehet befektetni, (tízezer dollár körüli összeg), vásároljanak maguknak a legjobb amerikai részvényekből néhány darabot - dollár alapon - és az idő faktorra építsenek.
Mindent megold az idő, csak ne engedjék magukat manipulálni senkitől.
Minden sikerülhet, ha minden élő ember előtt titokban tartják azt, ami kizárólag a legbelsőbb magánügyük.
- Mindenkinek azt mondják, hogy pénzük nincs, csak adósságuk.
Akkor hamar elkopnak a haszonlesők és megmarad az összegyűjtött és befektetett pénzük.
De a legjobban a bankok manipulációira ügyeljenek, mert azok kizárólag a saját érdekeiket képviselik és nem az ügyfeleikét.
Ha racionálisan gondolkodnak, megvalósul egy álom, mely szebb lesz minden másnál.
Nemzeti Akadémia
